• Babits Mihály azonos című elbeszélő költeménye, valamint versek és vendégszövegek felhasználásával jött létre ez a költői erejű, kortárs előadás.
    Sokan sokféleképpen magyarázták már az égi hatalom és a Próféta viszonyát. Legutóbb az isteni Szót a Történelemmel és a Lelkiismerettel azonosították. De hol marad Jónás, az Akarat szentje, előbb a nem-akarásé, aztán a túlvilági parancsot túllicitáló Akarásé, és főleg hol rejtőzködik. Babits, az ősi bibliai hálaadó ima új megszólaltatója, aki a hivatást a hűséggel azonosítva végül is elmondhatja magáról: „Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli énekesét?”

    Jónás egy szökött próféta, fülöncsípett, visszacibált, majdnem méltatlan ige-hirdető. Egy botcsinálta hős, nem is elbukó, hanem megszégyenített hős: mennyire ismerjük ezt a figurát, mennyire hordozza legmélyebb tapasztalatainkat. Isten balekja. Hős. És persze, éppen a tények ősi dramaturgiája folytán válik személye elsöprően hitelessé, az ellentét okán, lotykos, rongyos, ragadós ruhájú figurájának harca Ninive ellen abszurd; de mi ez ahhoz a harchoz képest, amit önmagával és az Úrral kellett megharcolnia? Ahogy húzódozva, meg nem tagadható belső kényszer alatt vásárra viszi a bőrét – e nélkül ugyan mi volna az ő története? Dicsteljes eposz, fejezet a törhetetlen vértanúk legendáiból.

    Babits 1938-ban, a közelgő világégés előérzetében írja meg drámai hatású elbeszélő költeményét, a Jónás könyvét. Az előadás azt a kérdést boncolgatja, hogy mit kell tennie a művésznek, ha a világot erkölcsileg romlottnak, a végveszély felé sodródónak látja. Mi az élet értéke, kinek
    és miként lehet segíteni, egyáltalán a segítő szándék lehet-e mérlegelés tárgya? Babits gondolatai még erőteljesebben szólalnak meg: a művész feladata az, hogy a szó és a művészet fegyverével harcoljon a barbár világ és a pusztulás ellen. Előadásunkban a költői elbeszélése, valamint bibliai idézetek, versek és vendégszövegek keverednek a színház, a tánc és a fizikai színház elemeivel. Sajátos hangvételű előadás a kortárs erdélyi színházi élet fiatal rendező-koreográfusának Győrfi Csabának és alkotótársainak elképzelésében.

    Fotók: Ónodi Zoltán


    Szereplők:
    Auksz Éva, Csadi Zoltán, Sipos Áron, Kiss Attila, Tőkés Imola, Kecskés Tímea

    Alkotók:
    Zeneszerző: Sulyok Benedek
    Díszlet-, jelmeztervező: Rákay Tamás
    Szövegkönyv: Csadi Zoltán
    Koreográfus asszisztens: Tőkés Imola
    Rendező-koreográfus: Györfi Csaba

  • Alapadatok

    Előadás műfaja:Színmű/Kamaradarab
    Előadás célközönsége:Iskolás (10 - 14 évesek), Ifjúság (14 - 18 évesek), Felnőtt (18 éves kortól), Nyugdíjas
    Előadás időtartama:70 perc
    Felvonások száma:1

    Játéktér

    Játéktér szélesség:8 m
    Játéktér mélység:8 m
    Játéktér belmagasság: 4 m
    Játéktér jellemzője:Beltér és szabadtér

Ezt választom

Szeretné, hogy az Ön helyszínén rendezzük meg ezt a darabot? Adja le jelentkezését és munkatársunk felveszi Önnel a kapcsolatot!

Jelentkezem

Aktív jelentkezéseim

    Válasszon helyszínt!

    Szeretné, hogy az Ön helyszínén rendezzük meg ezt a darabot? Adja le jelentkezését és munkatársunk felveszi Önnel a kapcsolatot!

    Sajnos jelenleg nem lehet jelentkezni

    Még nincs helyszíne!

    Regisztráljon egy új befogadóhelyet, ahol szeretné, hogy megvalósuljon a darab!

    Létrehozok egyet