„Ha van a magyar zenének jövendője, ha zeneművészetben magyar iskoláról valaha szó lehet a polgárosodott népek közt, úgy annak megalapítását nagyrészben Hunyady László szerzőjének fogja köszönni nemzetünk.” Egy vélemény a reformkor gondolkodóinak sorából, mely sokrétű tükre az Országjáró Bánk bán című előadásnak. Erkel Ferenc 1842. január 30-án megköti első karmesteri szerződését a királyi Pest városában létező Nemzeti Színházzal, ami egyet jelent a nemzet és a színház egyesülésével, a színművészet mint hivatás kialakulásával, szabadsággal az alkotásban. Mindez belépő a művészetek magyar iskolájába.
Lázadni számtalan módon lehet, például a művészet által, ezt teszi egy csapatnyi fiatal színész egy méltán elismert zeneszerzővel élükön, amikor úgy döntenek, hogy dacolva a cenzúrától terhes légkörrel, megéneklik Bánk bán történetét. Ezen a ponton történetünk kezdetét veszi, Erkel Ferenc egy új tagokból álló társulattal próbál: a Bánk bán opera munkafolyamata ez. Fiatalok, érdeklődők, hazafiak, sokféle kérdés megfogalmazódik a nemrég még vándortársulatként portyázó ifjoncok körében, akik szerepet vállalva építenék hazájuk kulturális életét. Mint bármely színházban, mindenkiben különbözőképpen csapódik le a történet súlya. Van, aki a jelmezek által szemléltetné a kort, van, akinek az érzelmi indíttatás a fontos, akad, akinek az opera megszokott elemeibe szőtt magyaros hangzás ingatja meg hitét a mű sikerességében. Egyszóval, sokféle hang egyetlen cél felé halad: láttatni egy ember sorstragédiáját, akit országjáró útjáról hazahívva cselszövés és hűtlenség híre bénít meg. Béklyói alól egyetlen megoldás sem ad feloldozást, elég egyetlen lökés, és elnyeli a mélység. A vége halál és kárhozat; halál az ártatlanságért, kárhozat egy igazabb hazaért. Az előtörő érzelmeket, felszabaduló energiákat áriák és dallamok lüktetése szüli világra, melyben visszatérünk a Bánk bán ősopera zenei szövetéhez.
Fotók: Érdi Róbert
Erkel Ferenc műve nyomán, Szerdahelyi István Gyulai füzetek c. művének felhasználásával készítette: Bereczki Ágota, Zakariás Zalán és a Társulat
Közreműködik:
ANTÓNI NORBERT
JUHÁSZ-BOYLAN PÁL
KRISTÓF ISTVÁN
KOVÁCS CSILLA / KAPI ZSUZSANNA
KOVÁCS GÁBOR
MOHÁCSI NORBERT
VALENTINA PUŞCAŞ / BLATNICZKI DÓRA
Zongorán közreműködik:SZÜTS APOR
Díszlet, jelmez, látvány: CSÍKI CSABA
Jelmez- és kellékkivitelező:MOHÁCSI NÓRA
Szövegíró:EGRESSY BÉNI, NÁDASDY KÁLMÁN
Zenei vezető:SZÜTS APOR
Korrepetitor: MAZALIN WANDA
Dramaturg: BERECZKI ÁGOTA
Rendezőasszisztens:TAJTI BOGLÁRKA
Művészeti vezető:BOCSKOR-SALLÓ LÓRÁNT
Rendező:ZAKARIÁS ZALÁN
Producer:DR. VADÁSZ DÁNIEL