A kétszereplős darab egy házaspárról szól, akik nyernek a lottón 600 000 000, azaz hatszázmillió forintot. A Nő és a Férfi egyszerű, gürizős kisemberek az élet minden nyűgével, akiknek a feje felett és a bőrére rendszert váltott az ország. A férfi naponta egy pohár sört iszik. Tizenhét év után vesz magának egy fürdőköpenyt, de a nő ezt luxusnak tartja, mert ő évek óta nem vett magának egy szoknyát sem, évtizedek óta ugyanazokban a ruhákban jár…
A Férfi és a Nő nem műveltek és nem is tudatlanok. Hallottak a tőzsdéről, ismerik „Ricsard Börtönt”, a Férfi gyógyszert szed vérnyomásra, és olyan szalonnát eszik, amiben nincs koleszterin. Eljött az életükben az a csoda, amire a legtöbb ember vágyik. A nyertes lottószelvényt egy régi kakaósdobozba dugják („Jugóul” az van ráírva: Prah.) Megijednek, mert a hirtelen jött gazdagság mindent meg fog változtatni. Örülni is csak pillanatokra tudnak. „NŐ: Levered a lámpát!” Hallottak arról, mi folyik a világban, milyen veszélyek leselkednek a gazdagokra – vagyis rájuk, ha kezükben a hatszázmillió. „NŐ: Mi a francnak kellett lottóznod?”
A Férfi és a Nő talán szeretik egymást. De most hirtelen a régi sérelmek gyógyulatlan sebekként szakadnak fel. Boldogtalanságuk a társban, a családban testesül meg, és menthetetlenül ebben látják bajaik okát. A Nőt bosszantja a Férfi. Őt okolja élete beteljesületlensége miatt. Csak szánalomból szereti a Férfit, de a gazdagság ezt is elveszi tőle, és ami megmarad, az már nem elég ahhoz, hogy elviselje. A férfi próbálja menteni az életüket, amit a nyeremény eltörléssel fenyeget. A Nőben és a Férfiban egyszerre születik meg a felismerés: ettől a szelvénytől meg kell szabadulni.
Fotók: Memlauer Imre
Nő – Nyári Szilvia
Férfi – Nyári Oszkár(Jászai Mari-díjas)
Zene:
Szirtes Edina Mókus (Erkel Ferenc-díjas)
Rozs Tamás
Díszlet-jelmez: Somogyi Zoltán
Videólátvány: Papp László
Világítástervező: Memlaur Imre
Rendező: Tóth Géza