Március 2-án a Gödöllői Királyi Kastély színháztermében tartották a „Ne bánts világ – Láss. Hallj. Érts.” prevenciós programsorozat „Felező” elnevezésű szakmai eseményét. A programban résztvevő szakemberek, döntéshozók és intézményvezetők részvételével zajlott kerekasztalbeszélgetésen elhangzott: a diákok nyitottak az interaktív, élményszerű prevenciós foglalkozásokra, valamint, hogy a stresszkezelés és a digitális függőség megelőzésében kézzelfogható eredmények születtek. A fiatalok mentális egészségének támogatására a szakemberek egyhangúan támogatják a program országos kiterjesztését.
A Ne bánts világ program prevenciós témanapokon keresztül kívánt választ adni az iskolai bántalmazás, a zaklatás, a cyberbullying és a különböző függőségek egyre súlyosabb problémáira. A Kulturális és Innovációs Minisztérium felkérésére a programot a Déryné Program valósította meg; a kezdeményezés keretében eddig 19 iskolában tartottak témanapot.
Az eseményen Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter kiemelte: a digitális térben elszenvedett hatások sok esetben erősebben érintik a fiatalokat, mint a fizikai valóság eseményei. Hangsúlyozta, hogy a program célja a fiatalok megszólítása komplex eszközökkel — a drámapedagógia, a mentálhigiénia és az egészségprevenció együttes alkalmazásával. Mint fogalmazott, a kezdeményezés három kulcsüzenete változatlanul aktuális: „lásd meg a másikat, halld meg a másikat, és értsd meg a másikat”.
A miniszter rámutatott arra is, hogy a digitális függőség már a 10–12 éves korosztályban is jelentős mértéket ölt, ezért különösen fontos az őszinte párbeszéd és a fiatalok tudatosítása. A félidős szakmai egyeztetés céljaként azt jelölte meg, hogy a résztvevők közösen határozzák meg a program országos kiterjesztésének következő lépéseit az általános iskolákban, gimnáziumokban és szakközép intézményekben.
Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója arról beszélt, hogy a kezdeményezés a KultUp program tapasztalataira épül, amelynek lényege, hogy a színház és az előadó-művészet közvetlenül a diákok saját közegében jelenjen meg. Felidézte: a modell három évvel ezelőtt indult el a középiskolások megszólításával, majd a pozitív visszajelzések nyomán bővítették a prevenciós fókuszt.
Hangsúlyozta, hogy a program egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy az iskolai közegben valódi figyelmet és nyitottságot teremtsenek. A visszajelzések ugyanakkor azt mutatják, hogy a diákok részéről erős az igény az ilyen típusú, interaktív megszólításra, ezért a kezdeményezés folytatása indokolt.
A kerekasztal-beszélgetésen megszólalt Dr. Szigeti Réka, a SuliNyugi program vezetője is, aki kiemelte: az iskolai foglalkozások során egyértelműen látszik, hogy a diákok jelentős része magas stresszterheléssel érkezik, miközben kevés konkrét megküzdési eszközzel rendelkezik. Tapasztalataik szerint már rövid, interaktív beavatkozások is képesek oldani a feszültséget és megnyitni a fiatalokat a segítségkérés irányába.
Rácz Fanni, a Semmelweis Egészségfejlesztési Központ szakmai irányítója arról számolt be, hogy a „Kicsi én” foglalkozások során a diákok különösen jól reagáltak az önismereti és érzelmi tudatosságot fejlesztő elemekre. A program egyik fontos tanulságaként azt emelte ki, hogy a fiatalok nyitottak a mentális egészségről szóló párbeszédre, ha az életkorukhoz illeszkedő, élményszerű formában történik.
Dr. Papp Magor, a központ igazgatója megerősítette: a tereptapasztalatok szerint a digitális függőség egyre korábbi életkorban jelenik meg, és sok esetben más rizikómagatartásokkal együtt bukkan fel. Hangsúlyozta, hogy a prevenció akkor hatékony, ha az egészségügyi, pedagógiai és művészeti megközelítések egyszerre vannak jelen.
A felszólaló pedagógusok egybehangzóan jelezték: a program legnagyobb erőssége az interaktivitás és a diákok nyelvén megszólaló forma, amely valódi bevonódást eredményez az osztályokban. Több intézmény visszajelzése szerint a foglalkozásokat követően a tanulók nyitottabban fordultak egymás felé, és bátrabban jeleztek problémákat az iskolai szakembereknek.
Az érkezett fejlesztési javaslatokat a szervezők beépítik a programsorozat folytatásába, különös hangsúlyt helyezve a még korosztályspecifikusabb, valamint az adott intézmények problématérképére érzékenyen reagáló foglalkozások kialakítására.
A szakmai egyeztetés megerősítette: a „Ne bánts világ” program iránt jelentős intézményi igény mutatkozik, a résztvevők pedig egyetértettek abban, hogy a kezdeményezés országos kiterjesztése indokolt és szükséges a fiatalok mentális jóllétének támogatása érdekében.