| Az Énekes madár című székely népi játék az emberi tisztaság és az igaz szerelem diadala az irigység, és a jót mindenáron elpusztítani akaró erők felett. Olyan tündérmese, melyben a humor, a könnyes kacagás, az édes évődés, a szárnyaló szerelem mögött fájdalmasan nevetséges, örök érvényű szánalmas emberi sorsok és cselekedetek rejtőznek. A világ és az ember ma ugyanúgy működik, mint Tamási Áron 1933-ban írt művében, azzal a különbséggel, hogy itt a csodák meg is történnek. Talán velünk is. „Tamási Áron színháza egy módja a színháznak. Tündökletes, játékos, szivárványos, boszorkányos és ördögös, vaskos és sokszor tromfos villanata az időnek: az igazságkereső létnek és az igazságot rejtőztető halálnak.” – Juhász Ferenc – |
| A Zenthe Ferenc Színház, a Gárdonyi Géza Színház és a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház közös produkciója. |
Fotók: Komka Péter
| Gondos Eszter, vénleány | Bozó Andrea (Jászai Mari-díjas) | |
| Gondos Regina, vénleány | Kökényessy Ági | |
| Gondos Magdolna, fiatal leány | Szilvási Judit | |
| Bakk Lukács, vénlegény, Eszter vőlegénye | Baksa Imre | |
| Préda Máté, vénlegény, Regina vőlegénye | Máté Krisztián | |
| Kömény Móka, fiatal legény | Sikó Koppány | |
| Kömény Ignácné, Móka nagyanyja | P. Kerner Edit | |
| Katolikus pap | Erdélyi Gábor | |
| rendező | Bakos-Kiss Gábor (Jászai Mari-díjas) | |
| dramaturg | Sándor Zoltán | |
| díszlet- és jelmeztervező | Pallós Nelli | |
| Rendezőasszisztens | Gyetvai Viktória | |
| Közreműködnek: | Kovács József | |
| Közreműködnek: | Nógrád Táncegyüttes | |
|
| ||