1. felvonás
A darab egy keretjátékkal indul. A mában fiatalok beszélnek a 70 évvel ezelőtti tragikus eseményekről. Szavaik kalauzolnak vissza a múlt világába, egy felvidéki kis településre. A Molnár és a Tóth család gyermekeinek esküvőjén indul a történet. A falu ünnepel a közelgő vésszel nem törődve. A nászpár a nászéjszakán készül a boldogságra, Kerék István és Tóth lánya, Etelka pedig a csillagfényes éjszakán egymásra találnak. A csehszlovák kormány azonban már döntött. A kitelepítésért felelős tiszt kioktatja katonáit, ez a jövő, ennek így kell történnie. A bűnös magyar nemzetnek el kell hagynia ezt a földet. Néhány héttel később Tóth és lánya otthon vacsoráznak. Az apa kérdőre vonja gyermekét a barátjával kapcsolatban. Ő vigyáz már rá évek óta, s leteremti, hogy az ő engedélye nélkül nem kezdhet kapcsolatot semmiféle fiúval. Azt szeretné, ha inkább szlovák férjet szerezne magának, mivel a mai politikai helyzetben ez jobbnak tűnik, s amúgy is a fiúra más sors vár, munkatáborba viszik. A lány összetörik, s az apja valóban igazat mondott. A fiút több más fiúval, köztük Molnár egyik fiával együtt munkatáborba viszik a Szudéta vidékre. A faluba azonban egyre másra érkeznek az idegenek, akik a falu házait nézik ki maguknak. Egymás érik az összetűzések, melybe a hadsereg is beleavatkozik. Még a lelkészt is megverik. Molnárékhoz Tóth viszi a kitelepítés hírét. Megkéri őket, hogy vallják magukat szlovákoknak, mert akkor maradhatnak. A két családfő végleg összeveszik. Molnár nem hajlandó ilyen árulásra. A munkatáborban a felügyelő állandó sanyargatásai mellett dolgoznak a fiatal legények. Kerék Pista és Molnár fia elhatározzák, hogy az első adandó alkalommal megszöknek. Odahaza egyre rosszabb lesz a helyzet. A tiszt kihirdeti a kitelepített családok névsorát, a fehér lapot kapott családok között a Molnár család is ott van. Tóth másnap magához hívatja a fiát. El akarja érni, hogy hagyja el a feleségét, és maradjon otthon. Hatalmas vita kerekedik, melyben az apa kitagadja a fiát. . Az idős Molnár a temetőben búcsúzik a feleségétől. Tudja, hogy többet már nem tud visszatérni hozzá, de az égben majd találkoznak. A család többi tagjával együtt, fiatalabbik fiát és feleségét hátrahagyva, elindul az ismeretlenbe.
2. felvonás
Molnár és családja már napok óta több másik családdal együtt egy vagonban rostokol egy állomáson katonákkal körülzárva. Molnár teljesen felháborodik, hogy igaz magyar ember létére most nincs hazája. Milyen dolog az, hogy Magyarország engedi, hogy ez történjen velük, majd nem fogadja be őket. Tudják egy végtelen út vár rájuk, melynek nem tudják mi a végállomása. Eközben a fiúk a munkatáborban a társaikkal együtt igyekeznek jobb hangulatot teremteni, majd a mulatságot kihasználva megszöknek, és veszélyekkel terhes útjukon megindulnak szülőfalujuk fel. A Tóth család és Molnár Jánosék a kilátástalan, szomorú helyzetben próbálnak kis örömet szerezni egymásnak karácsony alkalmából. Az ünneplés közben hazaérkeznek a fiúk. De mennek is tovább Magyarországra, nehogy bajt hozzanak a családra. Etelka elszökik apjától, és a szerelmével Magyarországra indul. A lelkész segítségével sikerül elmenekülniük Etelka apja elől. A komáromi vasúti hídon próbálnak átszökni, de közben lelövik Andrást, aki áldozatával segít a szerelmeseknek. A kitelepített Molnár család eközben megérkezik egy új, „idegen” faluba, ahol kétkedve fogadják őket a falubeliek, végül a falu vezetője befogadja őket. A cseh tiszt próbálja megtudni Tóthtól, hogy ki segít a szökésekben. Megzsarolja, így elárulja, hogy a lelkész. Molnár László és felesége csecsemőjükkel a lelkész segítségével Izsán készülnek hajóval átszökni Magyarországra, hogy megtalálják családjuk többi részét. Az öreg Molnár halálos ágyán megfogadtatja a fiával és családjával, hogy visszaköltöznek Komáromba, hogy legalább az otthoni harangokat hallják. Molnár eldönti, hogy utaznak. A lelkész misét tart a nyájának. Katonák törnek be a tiszt vezetésével, és a templomban a gyülekezet szeme láttára hurcolják el, majd a templom előtt ki is végzik. Tóth nem bír megbirkózni a gondolattal, hogy igaza volt a lelkésznek, öngyilkos lesz. Visszatérünk a mába, ahol a megbékélés gondolataival zárul a mű. El kell fogadni a múltat, és bizakodva kell tekinteni egy új jobb világba, ahol ez nem fordulhat elő újra.
Fotók forrása: Magyarock Dalszínház
Gál István, a falu lelkésze VARGA MIKLÓS/ KÓSA ZSOLT
Géza bácsi, Molnár László és Molnár János apja MAKRAI PÁL
Molnár László, családfő CSENGERI ATTILA
Tóth Béla, Molnár László barátja LAKLÓTH ALADÁR/ P. PETŐCZ ANDRÁS
Irma, Molnár László felesége BODNÁR VIVIEN/MOLNÁR ÁGNES
Molnár András, Molnár László fia MÉSZÁROS TAMÁS
Molnár Ilona, Molnár László lánya TAR GABRIELLA/ESZLÁRI JUDIT
Tóth Imre, Tóth Béla fia, Molnár Ilona férje BUDAI MÁRTON ZOLTÁN
Tóth Etelka, Tóth Béla lánya, Kerék István szerelme KUCZMANN ÁGNES
Molnár János, Molnár László öccse KRNCAN MILAN
Erika, Molnár János felesége ENYINGI ZSÓFIA
Kerék István, Molnár András barátja, Etelka szerelme ONDRIK JÁNOS
Baros, csehszlovák tiszt GERDESITS FERENC/KRNCAN MILÁN
közreműködik:
a MAGYAROCK DALSZINHÁZ társulata
díszlettervező: SIKLÓSI JÓZSEF Ybl-díjas építész
jelmez: BALAI ZSUZSANNA – MÁSIKNÉ VIZELI ANITA
színpadi mozgás: GÁBOR SÁNDOR – ORBÁN VIKTOR
rendező munkatársa: KORMÁNYOSI MIKLÓS
rendező: VIZELI CSABA