\”Ott se lészen megállásom…\”

Szükség törvényt bont. És még mennyi minden! Virtus, lázadás, barátság, szerelem, individuum, sorolhatnánk mindennapi szembesüléseinket. Szüntelen vágyakozunk, tán magára a vágyakozásra, korlátok nélkül?

A tervezett táncjáték, bár a címben megidézett alvilági-félvilági figurák korabeli szubkultúráját és szocializációs viszonyaikat használja kulisszának, nem illusztráció,  avagy legendák, balladák gyűjteménye kíván lenni! A „betyárromantika” mögöttes valóságát állítja fókuszba, hogy egy időben alkossunk autentikus és egyetemes képet a férfilélektan szélsőségeiről.

„Ördög van a botomban“

Ugyan az evolúció versenyében edződik ahány élőlény a bolygón, fajunk esetében e biológiai szükséglet egyben szociológiai állapot, tehát emocionális dráma is egyszerre: férfias játékok címén dominanciaharcok sokasága tizedel, az erő és bátorságpróbáktól az egzisztenciális küzdelmeken át a háborús vérrontásokig. Sajátos szabályai rendre felülírják a közösségi normák előírásait, különösen, ha azok a legkevésbé sem szolgálják a társadalmi igazságosság ideáját.

Mégis, említett – illetve előszeretettel mások viselkedéseként azonosított – vonásaink csak okozatok… A törvénybontás, a rendszeren kívüli létezés vágya ennél mélyebbről eredeztethető.  Ősibb minden együttes élménynél, ergo a létezés tudatának okán inspirál, miszerint késztetést érzünk a szuverenitásra.

Az önálló, mindenkitől és mindentől független cselekvés, kifejeződés Isteni tapasztalás!

És a legkevésbé sem szolgálják egy közösség érdekeit…

A konfrontáció elkerülhetetlen.

 „Építek az égre házat“

Nyelviségünkben betyárként a „hetyke”, a „duhaj”, a „bátor” definiálódott először a XVIII. század derekán, ki a nyári pásztorkodást az esztendő további részeiben alkalmi munkákra és tartózkodási helyekre cserélte. Felemás szabadságának fenntartásáért jó eséllyel sodródott a hatályos rendelkezések határain túlra, lévén a természetben tapasztalt törvényszerűségeket tartotta érvényesnek az életben maradáshoz.

Ennek, már a maga korában is anakronisztikus jelenlétnek ellentmondásait és értékeit alkalmazza színpadra az előadás; az ok nélkül lázadó attitűd féktelen végletességét, a végtelen időben kikristályosodott pásztorkultúra örökölt hagyományait,  a sajátos erkölcsi rendet, hol mélység és magasság él egymás mellett profán nyomataként a parancsolatoknak.

„Javuljatok meg mind magatoktól“

 A tradicionális népművészeti formák gazdagsága, érzékenysége lehetőséget ad az időbeli áthallások értelmezésére; a sorolt témakörök mai, kortárs nyelvre is fordíthatóak interpretációjuk által, s kerülve az erőszakolt modernizációt.

Különös tekintettel arra, hogy nincs új a nap alatt!
A jelen társadalmi perifériáján élők feltörő indulatai köszönnek vissza a népdalok szövegeiben, tükröződnek a mozgásinvenciók energiáiban. Könyörgésük egy jobb, reménnyel teli jövőért, illetve a kilátástalanság táplálta hitetlenségük ebben fájdalmasan rokon, majd kétszáz esztendő távlatából is…

Az előadás mindemellett nem kizárólag a tánc- és zenedramaturgia hatásmechanizmusaira épít! Archívumok – tárgyi emlékek műremekei, metszetek, festmények, plakátok, és már fényképek is – állnak rendelkezésre, hogy háttérvetítésként vizuális eszközökkel is segítség a közérthetőséget, nem beszélve a korabeli bulvár verbális kommunikációjáról, mely a mai médiavalóságra kísértetiesen emlékeztető apparátussal teremtett mítoszt és hősöket, bármi áron.

Reményeink szerint ezzel a produkcióval is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy helyi értékének megfelelően kezeljük meghatározó motívumait múltunknak, és objektív aspektusból mutassuk be tanulságait. Így is lesz okunk büszkeségre bőven…

Appelshoffer János és Rémi Tünde a 2019-es Staféta-pályázat kiemelt kategóriájának egyik nyertes alkotópárosa, „Ott se lészen megállásom…” címmel tűzték műsorra új, a betyárvilágot megidéző táncszínházi előadásukat. A többszörösen kitüntetett táncművész és koreográfus páros, Appelshoffer János (Örökös Aranysarkantyús, Népművészet Ifjú Mestere-díj, és Harangozó Gyula-díj) és Rémi Tünde (EuróPAS- díj, Harangozó Gyula-díj, Magyar Ezüst Érdemkereszt) 2018-ban már színpadra állítottak egy néptánc fókuszú, de a társművészeket is magába foglaló előadást, Gondolatok Táncban és Versben címmel.

Appelshoffer János és Rémi Tünde a Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) szóló táncosai voltak, és olyan kiemelkedő alkotókkal dolgoztak együtt, mint a Kossuth-díjas Foltin Jolán, Novák Ferenc és Zsuráfszky Zoltán.  A tánc mellett, koreográfusként is gyakran részt vesznek táncszínházi előadásokban, mint például a Foltin Jolán rendezte, VANmeSe és Feketetó, vagy a Novák Péter nevéhez köthető és Szingapúrban is bemutatott Seasons of Life. Emellett a Magyar Táncművészeti Egyetem kötelékében, adjunktusként nevelik a jövő nemzedék táncosait, pedagógusait. Előzőleg alkotott előadásukkal, mely a Gondolatok Táncban és Versben címet kapta, bekerültek a 2020-as év Kult’ 50 rangos társulatába.

Az alkotópáros néptánc és néphagyomány ismerete révén, a magyarság gazdag folklórkincse autentikusan formában kerül bemutatásra. Az „Ott se lészen megállásom…” című előadásban viszont Móricz Zsigmond művei nyomán, a lírai próza is hangsúlyossá válik. A betyárvilágot megjelenítő, sokszor megrázó, atmoszférateremtő szövegek összeállításáról a rendező – előadóművész Novák Péter gondoskodott, melyek Ertl Zsombor és Kocsis Anna tolmácsolásában hallhatók.

A betyárromantika és az örök emberi érzelmek – szerelem, elválás, magány – töltetét a látványvilág mellett, a zenei betétek fokozzák.  A zenei kíséretről, a tudásukat hosszú évek alatt összegyűjtött Ötödik évszak zenekar ifj. Csoóri Sándor vezetésével, és a Liszt Ferenc-díjas kiváló dzsessz zenész Dresch Mihály, illetve Ölveti Mátyás gordonkaművész gondoskodik.

Szereplők:

Táncművészek: Kele Kristóf, Molnár Gábor, Appelshoffer János, Rémi Tünde

Színművészek: Ertl Zsombor, Kocsis Anna

Zenészek: Dresch Mihály, Ölveti Mátyás

Ötödik évszak zenekar: Hegedűs Máté, ifj. Csoóri Sándor „Sündi”, Izabella Caussanel, Szabó Csobán Gergő, Zimber Ferenc

Alkotók:

Díszlet: Tóth Kázmér

Hangtechnika: Mazán Attila

Fénytechnika: Váradi András

Asszisztens: Rémi Tünde

Zenei szerkesztő- zeneszerző: ifj. Csoóri Sándor „Sündi”

Dramaturg, szerkesztő: Novák Péter

Koreográfus: Appelshoffer János

Az előadáshoz kapcsolódó egyéb információ:

Az előadásban elhangzik Vajda János: „Just for you” című műve, melyre Györgyfalvay Katalin készítette a koreográfiát.

A szöveg részleteket Novák Péter Móricz Zsigmond műveiből válogatta össze.