Paár Julcsi – Rókatánc című – 2024-ben , az Év legjobb gyereklemeze kategóriában Fonogram díjat magáénak tudható – albuma alapvetően azzal a céllal készült, hogy belőle színpadi produkció formájában létrejöhessen egy széles korosztályi réteget megszólító, a humor oldó-és összekapcsoló erejével dolgozó előadás.
Hiszen a Rókatánc egy magával ragadó, nép-és világzenei elemekből szövetelt, táncos, meséskavalkád 50 percbe sűrítve. A virtuóz zenészek – Szakál Tamás (hegedű, ének, mese), Kováts Gergő (tenor-és szoprán szaxofon, basszusklarinét), Szabó Dániel (cimbalom), Könczei Bálint (brácsa), Bognár András (nagybőgő) – a dinamikus és humoros táncszínházi elemek – Csiki Gergely táncművész, néptánc-pedagógus által mozgásba foglalt – lendületes sodrású játék impulzív, korosztályokon átívelő mesevilágot teremtenek Paár Julcsi zenei és színpadi rendezésében színpadra kerülő előadás során.
Rókákról szól a fáma Dél-Amerikától Japánig, az ókori görög történetmesélő Ezópus fabuláitól a magyar népmesekincsen át, a modern irodalom álló-csillagáig Antoin de Saint-Exupéry-ig. Fontos és kollektív tartalmak kapcsolódnak hozzájuk; az értelem, az individuum, az emberekkel való közvetlen kapcsolódás képessége emeli a rókákat egyfajta átmeneti térbe, ami az én mesém kezdő felütését is adta! Zeneileg is, gyakorlatilag kimeríthetetlen téma a “rókatánc”, hiszen a dallam bejárja az egész nyelvterületünket, különféle jellegű, változékony formavilágú nyomot hagyva maga után.
A mi történetünkben azonban nem csupán a rókáké a főszerep. A történet egy falusi idill kellős közepébe vezet bennünket, ahol egy réges-régi malom lakóit, az öreg Molnárt és Molnárné ismerhetjük meg. A helyszín mellett a zene és a mozgás is az autentikusabb megszólalás jegyeit hordozza. A Történet karakterei emberi, szerethetően humoros figurák, a maguk karikatúra-szerű jelenségükkel; az öreg Molnár mogorva,
lusta alak, a Molnárné pedig a folyton tevékeny, házsártos öregasszony. Hőseink a rókáknak köszönhetően az éjszaka leple alatt megfiatalodnak és újabb esélyt kapnak éltük újrakezdéséhez, új lehetőségekkel, új ismeretek szerzésével. Kalandos útjuk során
a falusi miliőből a városba – egy egészen más társadalmi, kulturális jelenbe – érkeznek. A zenei és mozgásos párhuzamok itt nyílnak igazán széles spektrummá, hiszen hagyományos zenénk és mozgásos formáink sokféle hatással érintkeztek, melyeket ezekben a kalandos epizódokban is tetten érhetünk hol a múlt századi kávéházi hangulatot, hol a revükből ismerős jazz standard-ek és sanzonokat megidéző
tételekben. Történetünk az ifjú Molnár és felesége egymásra-találásával és végül hazajutásával zárul. Útjuk során a rókák, mint állandó történet-formálók és hangulatfelelősök vannak jelen, akik hol segítik, hol akadályozzák hőseink boldogulását.
Bájos és játékos jelenlétükkel oldják az intenzív zenei és történeti textúrát, emelik a történetet egy olyan ismerős népmesei kontextusba, ahol a játék és kalandok biztonságos, megtartott közegben tudnak megtörténni. Nem csoda hát, hogy a történet szereplői és az őket minden kalandban végig kísérő muzsikusok mellett, a közönségből is előbújik a világot felfedezni vágyó gyermekién, vagy egy merész, mindre elszánt róka.
Alkotók:
Paár Julcsi – zeneszerző, zenei rendező
Csiki Gergely – tánc, koreográfia
Közreműködő művészek:
Paár Julcsi – ének, narráció,
Szakál Tamás – ének, hegedű
Kováts Gergő – basszusklarinét, szoprán-és tenor szaxofon
Szabó Dániel – cimbalom
Könczei Bálint– 3-és 4 húros brácsa
Bognár András – nagybőgő
Steier-Eichmüller Barbara – tánc
Csiki Gergely – tánc, koreográfia
Közreműködő hangtechnikusok:
Jendrics Gábor
Vörös Menyhért