2020-ban indult el a Déryné Program Vidnyánszky Attila szakmai vezetésével, aki a program igazgatójának Kis Domonkos Márk Jászai Mari-díjas színművészt, a Váci Dunakanyar Színház korábbi vezetőjét kérte fel. Kis Domonkos Márkkal többek között a megbízással járó feladatokról, a Déryné Program eddigi eredményeiről, illetve rövid és hosszú távú tervekről beszélgettünk.
– Hogyan került kapcsolatba a Déryné Programmal?
– Vidnyánszky Attila, a Déryné Program kezdeményezője kért fel a feladatra. Amikor a program megvalósításának ötletével fordult hozzám, rögtön éreztem, hogy ez milyen hatalmas vállalás, felelősség. Mentoromnak tekintem őt, így a szakmai megtiszteltetés mellett tagadhatatlanul emberileg is nagyon felemelő érzés volt.
Korábban, még a Magyar Teátrumi Társaság alelnökeként a befogadó intézmények nehézségeivel is foglalkoztam, megfogalmaztuk az igényt egy olyan programra, amely segíti a minőségnövelést, így amellett, hogy érdeklődésembe vágott, rálátásom is volt a témára. Talán ez is hozzájárult, hogy rám gondolt Attila.
– Milyen feladatai vannak igazgatóként?
– A Déryné Program egy komplex, sokféle kulturális szereplőt, meglévő és potenciális kultúrfogyasztót megszólító misszió. A jelenleg 15 fős társulatunk vezetése egyrészt „klasszikus” színházi igazgatói feladatokat igényel, úgymint évadtervezés, társulatépítés. Mivel a mi előadásaink mindig úton vannak, több esetben én is elkísértem a társulatot, hogy személyes kapcsolatot ápoljak a befogadó intézményekkel, helyi közösségekkel.
A másik három – a Vándorszínház, az Országjárás és a Barangoló – alprogram működtetése elég összetett feladat, így a stratégiai kérdésektől kezdve a megvalósítás legapróbb részletéig számos tárgyban kell döntést hozni. Amellett egy teljesen új rendszert építettünk fel, így ehhez kapcsolódóan a szervezeti struktúra kialakítása, felépítése, bővítése is sok feladatot rejt. Ráadásul most ért véget a Déryné Központ épületének felújítása, amellyel kapcsolatban szintén temérdek feladat járt.
– Mit tart a legfontosabbnak a programban?
– Azt gondolom, hogy a Déryné Program egy hiánypótló misszió, hiszen a kultúrához való hozzáférés lehetővé tétele, támogatása örökérvényű feladat. A Déryné Program azért jött létre, hogy a kultúrához való hozzáférés pénzügyi és földrajzi akadályait leküzdje.
Ez egy hatalmas küldetés, teljes országot lefedő vállalkozás, amelynek össztársadalmi jelentősége sem elhanyagolható.
– Visszatekintve a program első évére, milyen eredményeket emelne ki?
– Számos pozitív, megindító visszajelzés érkezett a befogadó helyszínektől, közönségtől. Hatalmas vendégszeretettel fogadták az előadásainkat. A színészek megtapasztalhatták, hogy milyen fontos a helyi közösség életében az élmény, amit nyújtanak.
Eddig több mint 1000 jelentkezés történt a Déryné Programba való részvételre. Országosan 440 alkotással jelentkeztek a részvételre, és 500 befogadó helyszín regisztrált a programba. A Barangoló alprogramunk felhívására pedig 57 alkotó, illetve alkotótársulat nyújtott be saját kidolgozott előadástervet, melyből 12 produkció megvalósítása kapott lehetőséget, ezek közül kettő premierre már sor is került.
2020-ban összesen 112 vendégjáték jött létre, melyeken több mint 17 ezren vettek részt a Déryné Programnak köszönhetően ingyenesen vagy jelképes jegyáron.
Azt gondolom, hogy ezek nagyon szép számok, különös tekintettel arra, hogy a pandémia miatt bő három hónapos működés eredménye. A jövő évre irányuló egyeztetések is abszolút biztató képet mutatnak, reméljük, a járványhelyzet engedi majd a megvalósításokat. Bízom benne, hogy az elkövetkező években kiteljesíthetjük a Déryné Programot, hiszen ez egy hiánypótló misszió, amelynek hosszú-hosszú ideig lesz létjogosultsága.
– Nemrég vehették át a Déryné Központot. Milyen funkciói vannak ennek a helynek?
– A Reitter Ferenc utcai Déryné Központban – amely a program bázisaként szolgál –, irodákat, több próbatermet és egy színháztermet is kialakíttattunk. A próbatermekben a Déryné Társulat, valamint a Barangoló alprogramba bekerült, próbahelyszínre igényt tartó produkciók próbálnak, és ezen előadások bemutatói szintén az épület falai közt valósulnak meg. Tehát a Déryné Központ nem egy újabb budapesti játszóhely, hanem az előadások innen kelnek vidéki útjukra.
– Milyen terveik vannak rövid és hosszú távon a programmal?
– A konkrét terveket illetően elmondhatom, számos projekt előkészítésén dolgozunk. Többek között nyárra fesztivált, őszre szakmai konferenciát szervezünk. Tavasszal két bemutatót is tartunk a saját társulattal. Így Tóth Ede A falu rossza, valamint Herczeg Ferenc Kék róka című művéből készült új produkcióinkkal is találkozhat majd a közönség, amint a járványügyi szabályozások engedik.
Hosszú távon továbbra is célunk, hogy színvonalas produkciókat juttassunk el azokra a településekre, ahol a kultúrához való hozzáférés lehetősége korlátozott, valamint, hogy szakmailag és anyagilag segítsük a fiatal művészeket és a kőszínházon kívüli alkotóközösségeket. Ezt a Déryné Program négy alprogramján keresztül szeretnénk elérni, ezek az Országjárás, a Barangoló, a Vándorszínház és a Déryné Társulat. Ehhez pedig nagyon fontos, hogy minél többen megismerjék a programot; a befogadó helyszínek, az előadásukat utaztatni kívánó társulatok és a fiatal alkotócsapatok.
Az a feladatvállalás, amit a Déryné Program hivatott teljesíteni, hosszú távú befektetés. A programban dolgozók szolgálatnak tekintik ezt a munkát, s természetesen magam is ebben a szellemben irányítom a szervezetet.
forrás: https://papageno.hu/featured/2021/01/kis-domonkos-mark-a-kulturahoz-valo-hozzaferes-lehetove-tetele-tamogatasa-orokervenyu-feladat/