Rekordszámú jelentkező a Barangoló Drámaírói Műhelyben

Harmadik éve várja a drámatervekkel jelentkezőket a Barangoló Drámaírói Műhely. Idén rekordszámú, 69 pályamű érkezett be, a szakmai bizottság hét alkotót jutatott be a harmadik fordulóba, végül hárman kerültek be a mentorprogramba. Ismerjük meg őket közelebbről!

Magyar Boglárka: Űrhajósok

Mesterszakos hallgató az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem neveléstudomány mesterképzésén, ezzel párhuzamosan a Piliscsabai Tanodában hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű felső tagozatos gyerekekkel, mint pedagógiai munkatárs foglalkozik. Kamasz kora óta a színház nyelvével ismerkedik különböző módokon, ezen keresztül az irodalom, a szövegalkotás, a pszichológia is élete szerves részévé vált. Publikációi jelentek meg többek között a SZIFonline, a Kulter.hu, az Apokrif, a Látó folyóiratokban. Oszlopos tagja, egyik főszervezője a Fiatal Drámaírók Háza műhelynek.

Szabadszavas önéletrajzában az alábbi sorokat olvashatjuk:

„Jolana iolas. Azaz magyar boglárka. Természetvédelmi értéke 250000 Ft. Dél-Európában őshonos, de egyes alfajai hazánkban is megtalálhatók. A nőstény szárnyainak felszíne lilás-kékes, csillogó. Amikor életemben először hallottam körülbelül 6 évesen, hogy egy lepke vagyok, akkor elhatároztam, hogy egyszer biztosan így fogok valahol bemutatkozni. Magyar Boglárka, a lepke, aki tanul, ír, színházazik, dolgozik, fejlődni tud és akar is, és semmi sem tántoríthatja el őt a céljaitól, a lepke, ami ölel, szeret, gyűlöl, és az életben mindent szenvedélyesen szeret csinálni.”

Űrhajósok című drámatervével jelentkezett. Két kamasz, Botond és Zétény, a mindennapokban rivalizálnak egymással. A nyári szünet elején versenyre hívják ki egymást és mindketten belefulladnak a Tiszába. Mi dolga egymással két fiatal léleknek? A gyermeki improvizációalapú szerepjátékra épülő folyamat a családi háttereket, az iskolai teljesítményeket, viszonyokat tárja fel, később mélyebb témákat is érintve jut el a teljes elengedéshez, a gyászfeldolgozáshoz és a továbblépéshez.

Magyar Boglárka mentora Kozma András.

Viola Szandra: Hajnal öröksége

Kommunikáció-pedagógia, majd filozófia szakokon szerzett diplomát, ezt követően kritikusi és szépírói képzésen vett részt, tanult videó-újságírást, számos ösztöndíjat nyert el, saját irodalmi műsort szerkeszt és vezet, több médiumban szerzett szakmai tapasztalatot. Ifjúsági regénysorozatának első két kötete Hajnal öröksége címmel jelent meg. A színház világa mindig is vonzotta, de eddig csak a szélére merészkedett. „A szépírás színészkedés a papíron” írja bemutatkozásában. „Lehet, hogy mindig is ide készültem; a színházba. Talán most megtalálhatja helyes kifejezési módját mindaz, ami serdülőként a Színművészeti felvételijére vitt, s ami kritikusként első sorokra, hátsó székekre és páholyokra csalt”

Pályázatát regényének színpadi adaptációjára adta be. A két idősíkon futó cselekmény a tizenhat éves Lichtenberg Hajnalról szól, aki a koronavírus-járvány miatt, pörgős budapesti életéről kényszerűen lemondva, édesapjával vidékre költözik. Barátai és programok nélkül halálra unja magát a lány, mígnem megismerkedik egy boszorkány-szerű öregasszonnyal, Lucával. Luca folyton túlvilági lényekről és lidércekről locsog. Egyszer csak furcsábbnál furcsább lények lepik el a falut, és kezdetét veszi a hihetetlen események sora, kiderül, hogy Hajnalnak jelentős szerepet kell vállalnia a Világfa megmentésében. A készülő dráma a mi életünket meghatározó fontos kérdésekről is szólni kíván. Odafigyelünk-e egymásra? El lehet-e fogadni a másikban azt, amit nem értünk? Meg lehet-e bocsátani egy barátnak, ha nem értett meg minket? Mágikus eszközök, ártó démonok, gyógyító asszonyok fontos szereplői a történéseknek és egy olyan lélektani fejlődésnek, amely kultúránk gyökereivel ismertet meg bennünket.

Viola Szandra mentora Kulcsár Edit.

Sinkó Adrienn: A Jóisten szabadságra ment

Gyermek- és Ifjuságpszichiátriai Gondozóban gyógypedagógus – pszichopedagógus, DSZIT terapeuta. 2007 óta amatőr színjátszó csoport vezetője. Versek, novellák, mesék szerzője. Művei irodalmi folyóiratokban, antológiákban, és könyv formájában is megjelentek. Több alkotása díjazott lett. „Az emberi lélek működése és az írás kamaszkorom óta meghatározó témái életemnek. … Írásaimnak általában erős indítéka van: olyan jelenségek, gondolatok, amelyek nem hagynak nyugodni.”

A készülő dráma a Kádár-korszak megtorlásainak időszakába kalauzol.  1972. március 15-én a fővárosban minden korábbit meghaladó tömeg ünnepelte a forradalmat, amelyen főhősünk, a 18 esztendős Ágnes és szerelme is részt vesz. Több helyen fordul elő „rendzavarás” összesen 88 főt állítanak elő, az utcákon csattognak a gumibotok. Ágnest is letartóztatják és fogházba kerül, míg szerelme külföldre szökik a megtorlás elől. A soha ki nem törölhető atrocitások feldolgozása, és a tervezett disszidálás előkészítése végett a lány egy eldugott faluba költözik. A helyi sorsokat ismerhetjük meg, és a hetvenes évekbeli vidéki életbe nyerünk betekintést. Az általános fásultságban a humor jelenti a fűszert, amely a karakterekből és a kilátástalan helyzetekből egyaránt adódik. A falu közössége napról napra befogadóbb és egyre élhetőbb közeg, ahol a sorsfordító döntéseket Ágnes nehezen tudja meghozni.

Sinkó Adrienn mentora Lukácsy György.