Hartai Kíra Vivien öt éve dolgozik a Déryné Társulat jelmeztárvezetőjeként, most azonban először jegyez előadást jelmeztervezőként. A Tripla tréfa – három Csehov egy felvonásban című produkcióban korhű, mégis kortalan látásmóddal, finom humorral és játékos, olykor szürreális részletekkel teremtett egységes vizuális világot. Első nagy tervezői munkájáról, kreatív szabadságról és a karakterek mögé látásról beszélgettünk.
Ez az első jelmeztervezői felkérésed a Déryné Társulatnál. Milyen érzés volt az előadás jelmezvilágát megálmodni?
Bár ez az első jelmeztervezői munkám itt, már öt éve dolgozom a társulatnál jelmeztárvezetőként. Ez idő alatt rengeteget tanultam, és úgy érzem, most érkezett el az a pont, amikor szakmailag és emberileg is készen álltam egy ekkora feladatra. Különösen inspiráló volt, hogy teljes kreatív szabadságot kaptam a rendezőtől a Tripla tréfa – három Csehov egy felvonásban jelmezvilágának megalkotásához.
Az előadás három Csehov-egyfelvonásost fűz össze. Hogyan közelítettél a három különböző történet stílusához, és mi volt az összekötő vizuális koncepció?
Csehov művei lehetőséget adnak arra, hogy kissé elrugaszkodjunk a realitástól. A rendezővel, Ivaskovics Viktorral már a kezdetektől egyetértettünk abban, hogy nem szeretnénk szigorúan az 1890-es évek látványvilágát rekonstruálni, de más korba sem helyezzük át a történeteket. A jelmezek így korhű szabásvonalakat kaptak, ugyanakkor az anyaghasználatban, a mintákban és a kiegészítőkben megjelentek kortalan, sőt néhol szürreális elemek is. Ez teremtette meg az előadás egységes, mégis játékos vizuális világát.
Hogyan tud a jelmez „mesélni” a karakterről?
Mindig abból indulok ki, hogy a karakter mögött milyen ember állhat. A saját életemből is keresek hasonló figurákat, és azok megjelenéséből, gesztusaiból merítek inspirációt. Egy túlterhelt, szétszórt szereplő például felemás cipőt kapott, kabátja pedig tele van zsebekkel és rávarrt tárgyakkal – kulcsokkal, evőeszközökkel, órákkal –, mintha a mindennapi káoszát viselné magán. A jelmez számomra mindig a karakter belső világának külső lenyomata.
Csehov karakterei gyakran kisemberek, akik hiúságukkal és esendőségükkel küzdenek. Hogyan jelenik ez meg a jelmezekben?
Fontos volt, hogy a jelmezek egyszerre legyenek hitelesek és humorosak. Egy ravasz, „károgó” női karakter például kitömött varjút kapott a kalapjára. Egy magát szegénynek mondó férfi makulátlan fehér gumicsizmát visel díszes, arany mellénnyel. A hiú férfiak jelenetében pedig a cilinderek mérete – az egyik majdnem félméteres – jelzi a köztük zajló versengést. Ezek az apró túlzások finoman emelik ki a karakterek gyarlóságát.
A Tripla tréfa – három Csehov egy felvonásban jelmezvilágában a korhűség és a játékosság egyszerre van jelen – és talán éppen ez a kettősség mutatja meg leginkább, hogy Csehov figurái ma is ismerősek számunkra.
Milyen volt a közös munka Ivaskovics Viktorral és a társulattal?
Viktor rendkívül inspiráló alkotótárs: kreatív, türelmes és nyitott a szokatlan ötletekre is. Nagy szabadságot adott a tervezés során. A társulat tagjait régóta ismerem, így fontos volt számomra, hogy a jelmezek ne csak vizuálisan működjenek, hanem a színészek is komfortosan, örömmel viseljék őket.
Fontos mérföldkövet jelent karrieredben ez a munka. A jövőbeni terveidről mesélj még kicsit!
Gyerekkorom óta érdekelnek a művészetek: a festés, a rajzolás, a hímzés és a varrás. Mivel azonban jó tanuló voltam, a környezetem más életpálya felé terelt. Huszonkét évesen határoztam el, hogy olyan munkát szeretnék végezni, amely kreatív, és amely iránt valódi lelkesedést érzek. Ennek hatására elvégeztem egy divattervező–stylist, majd ezt követően egy jelmeztervezői képzést is.
Jövőbeli terveim közé tartozik, hogy – amellett, hogy továbbra is a Dérynénél dolgozom, amelynek közösségét, munkáját és célkitűzéseit rendkívül értékesnek tartom – jelmeztervezőként folyamatosan fejlődjek, és munkámmal hozzájáruljak a produkciók magas színvonalú megvalósításához.