A magyar dráma napján ünnepélyes keretek között avatták fel Herczeg Ferenc szobrát a Nemzeti Színházban. Az író és hagyatéka a Déryné Program életének is fontos részét képezik, hiszen két művét is megtaláljuk a Déryné Társulat repertoárjában. A Vidnyánszky Attila rendezte Déryné ifjasszony című előadásból hallhatott egy részletet a közönség az eseményen Tarpai Viktória előadásában, Szemerédi Bernadett közreműködésével.
Herczeg Ferenc legfőbb célja, mind írófejedelemként, a Petőfi Társaság elnökeként, valamint a Magyar Tudományos Akadémia társelnökeként az volt, hogy a magyar nemzetet művelje, segítse hazája felemelkedését, ápolja és gyarapítsa páratlan kultúráját, fogalmazta meg beszédében Kásler Miklós.
„A két világháború között Magyarország legismertebb, legnagyobb hatású írója volt. Műveinek legfőbb témája a Kárpát-medencei, ezer évre visszanyúló magyar múlt és hagyományok, a keresztény hit” – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója kiemelte, hogy Herczeg Ferenc él, létezik a magyar színházak repertoárjában, „bármit is próbáltak meg vele elkövetni, jelen volt és marad”.
A Déryné Program életének is fontos szereplője az író, két színművét is sikerrel játssza a Déryné Társulat, a Déryné Program zászlóshajójának is tekintett, Déryné ifjasszony című produkciót, valamint a Kék róka előadást.
„Egy láthatatlan kincset viszünk magunkkal, amelynek bizonyos időre el kell érkeznie valahová…” – Tarpai Viktória Jászai Mari-díjas színművész adott elő egy részletet a Déryné ifjasszony című előadásból, őt kísérte hegedűn, Szemerédi Bernadett.
Törley Mária szobrászművész alkotását Kásler Miklós és Takaró Mihály, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke leplezte le, Herczeg Ferenc újra elfoglalta helyét az irodalmárok óriásai között.