A zene és lélek kapcsolatát boncolgatják, a hősök megéneklését tűzték ki célul, az individuumból fakadó szellemiséget és rajta keresztül a történelmi eseményeket kívánják reflektorfénybe állítani a Barangoló alprogramba sikeresen pályázott előadás-koncepciók. Erkel Ferenc, Janus Pannonius, és Gérecz Attila alakja rajzolódik ki, operát, opera-keresztmetszetet, zenés dokumentum játékot, színjátékot, misztériumjátékot, és vásári bábjátékot találni a műfajok között. A zeneiség kitüntetett szerephez jut, ahogy a mozgás, tánc és a játék is.  

BUDAPESTI FILHARMÓNIA: A boldog herceg

Oscar Wilde mára már klasszikussá vált története alapján Tiszai Péter kortárs zeneszerző komponált operát, a librettót pedig Sényi Fanni dramaturg írta. A népszerű történetből mindezidáig még nem készült operafeldolgozás. A boldog herceg meséje egyszerre szólítja meg a gyerekeket és a felnőtteket, igazi többrétegű, családi történet. Több témát is igyekszik megragadni az Oscar Wilde történetéből készülő opera, mint a társadalmi érzékenység/felelősségvállalás, az adás öröme. Másik fontos téma a barátság, de a kirekesztés, a rivalizálás, az ember saját határainak megszabása is megjelenik a történetben.

A kortárs opera népszerűsítését tűzték ki célul az alkotók. „Óriási előrelépés lenne ez a kortárs magyar opera népszerűsítésében, mert tökéletesen alkalmas arra, hogy kicsikkel-nagyokkal megszerettesse az opera nehéznek gondolt műfaját. Mind a zene, mind a két librettó olykor könnyed, játékos és humoros, a kellő pillanatban pedig drámai és mélyre megy.” emelte ki a rendezői koncepcióban Seres Tamás.

CO-OPERA: Országjáró Bánk bán

Molnár Levente Liszt-díjas bariton, az Országjáró Bánk bán zenei tanácsadója és Bocskor-Salló Lóránt színész, rendező, közös missziója az operajátszás népszerűsítése, minőségi előadások létrehozása Magyarország vidéki színházaival közös koprodukciók útján.

A Barangoló alprogramba jutott opera-keresztmetszet műfaji megjelölésű darabjukkal Erkel Ferenc operájának bariton változatát kívánják feldolgozni. Egy rövidebb, könnyebb, pörgősebb, a nagy jeleneteket egy narrátori szereplővel összefűzött, egyrészes előadás keretén belül. A narrátor szerepét élő zongorakísérettel álmodták meg, a zongorista a zeneszerzőt, Erkel Ferencet személyesíti meg. A szereplők úgy veszik körbe a nagy zeneszerzőt, mint egy történelmi korban nem behatárolt, fiatal, zenés színjátszó társulat, akik közösen bontogatják ki a nemzeti operánk dramaturgiai és zenei szövetét.

Bánk belső és külső identitáskeresése kerül fókuszba. A történetet egy olyan hősön keresztül kívánják láttatni, akinek élete, döntései az egész magyarság szimbólumává váltak. Az alkotók úgy gondolják, hogy ma minden korosztálynak példát állíthat emberként, hazafiként egy ilyen produkció.

DARÓCOK ALKALMI TÁRSULÁS: Vagyok, mert hiányzom valahonnan

Gérecz Attila, akinek a nevét a rendszerváltozásig ki sem lehetett mondani, mindössze 27 évesen esett el az 1956-os szabadságharcban, hősi halált halt. Katona, sportoló és költő volt. Verseit már a börtönben írta, közel 50 verse maradt ránk. Élete tele volt drámai elemekkel. Szerelem, Istenhez fordulás, a költészettel való találkozás – megrendítő történelmi helyzetben megrendítő életet élt.

A Gérecz Attila hagyatékára, korabeli dokumentumokra és a Fehérváry Lilla és a Szigeti Veszedelem Zenekar ’A fény szeretője’ címet viselő koncertanyagára támaszkodva kívánják az alkotók Gérecz Attilát hús-vér emberként megjeleníteni. Árkosi Árpád rendező és Fehérváry Lilla zenei rendező mellett a díszletért és a jelmezekért Ondrashek Péter felel, Gérecz Attilát Pál Péter fogja alakítani.

KELET-NYUGATI ALKOTÓMŰHELY: Csillag a máglyán

Az ideológia önmagában hogyan képes az ember alapvető személyiségét, értékrendjét, világlátását és emberi kapcsolatait felülírni? Sütő András drámája a legelemibb, emberi természetből fakadó problematikákat veti fel: az ember hatalomhoz, hithez, egójához és saját elhatározásához fűződő viszonyát. Mindezeken keresztül egy nagyobb képként pedig láthatóvá válik, miként romlik meg az embertársunk iránt érzett eredendő szeretet és tisztelet, hogy alapvetően miért ítéltettünk a földön örökös viszályra és az emberi kapcsolataink korrumpálására.

A mű kiindulási pontja a világrend összeomlásának állapota. Kálvin és Szervét forradalmárok. Máshogy képzelik el a forradalom céljait, de egyetértenek a világrend változtatásának szükségszerűségében. Az történetet egy tárgyalás formájában kívánják láttatni az alkotók, ahol a színészek mellett a közönség is aktív részesei az eseményeknek. A nézők, alkotók együtt alkotják a vádlott és vádló szerepét, az ügyvédeket, valamint a bírót is. Az ítélet – az emberi természet igazsága.

SINUM SZÍNHÁZI MŰHELY: Janus misztériumjáték

A Janus-misztérium hidat szeretne képezni a kettészakadt magyar társadalom számára. A misztériumjátékot egy látványban gazdag táncos és fizikai színházi előadásnak képzelik el az alkotók, ahol a színészek egyfajta táncba foglalt imát hajtanak végre azért, hogy kinyíljanak a kapuk az ellentétes pólusban létező elzárt kollektív tudattartalmak között. Az előadás leendő megszületése abból az igényből fogant, hogy gyógyítóan próbáljon hatni a mai magyarországi közéletet átható agresszív beszédmód és a hétköznapi verbális erőszak mögött álló feszültségekre, amelyekben sokszor feloldhatatlannak vélt ellentétek képzete áll.

Az előadás egyben Janus Pannonius életét és költészetét is meg szeretné jeleníteni, akinek személyiségében és gondolkodásában még közös gyökérre lelhet számos mai eltérő gondolkodásmód, ideológia, illetve akinek a költészetében az antik istenségek a keresztény értékrendben is otthonra lelnek. Az alkotók olyan képeket, hangulatot, tartalmakat kívánnak megszólaltatni, amely a kor emberének az identitását is képes erősíteni, hiszen a humanizmus és a reneszánsz szerves része az európai keresztény identitásunknak.

LÁDAFIA BÁBSZÍNHÁZ: Az okos lány, avagy hogyan lett a tehénnek csikaja

Népmese a tiszteletről, férfi és nő viszonyáról, a családon belüli hierarchiáról, bizalomról. A történet hőse rendhagyó módon nem egy férfi, hanem egy női karakter, aki a meghódító, a megmondó, a megoldó, a megmentő, és mind ezt a női eszköztár széles skálájának felhasználásával teszi.

„A báb, mint megéledő anyag pontos modellje az őt mozgató léleknek, amint a természetének egy részét összesűríti egy pontba.” – emelte ki Néder Janka rendező

Az alkotófolyamat fontos szereplő; Néder Norbert – bábos, szcenikai konzulens, Fehérváry Lilla – zeneszerző, bábjátékos, Komán Attila – dramaturg, Fekete Dávid – tréner, supervizor

Ahogyan a mese is több generáción átívelő, úgy az előadást létrehozók is különböző generációk képviselői, akik beleszövik saját aktualitásaikat, így az előadás minden szélesebb korosztályt képes lesz megszólítani.