Újabb hat produkció készülhet el a Barangoló alprogram keretében

A Déryné Program, Barangoló alprogramja által lehetőséget és szakmai támogatást nyújt fiatal előadóművészeknek, kőszínházi struktúrán kívüli alkotóközösségeknek ötleteik megvalósításához. Az alprogramra jelentkezni saját előadástervekkel lehet, melyek közül a szakmai bizottság és a mentorok válogatják ki a programba bekerülőket. A jelentkezések elbírálása három lépcsősrendszerben történik, a formai befogadást a szakmai bizottság tartalmi szempontok szerint meghozott szűrése követi, végül az utolsó fordulóban a jelentkezővel való személyes találkozó keretében a mentorok és a szakmai bizottság delegált tagjai döntenek az előadástervekről.

 

 

 

Az első körben 6 jelentkező kapott lehetőséget, így a Forrás Néptáncegyüttes Magyarok Öröksége Alapítvány, az Óvóhely Kultúrbunker, a Szegedi Pinceszínház, a Színészek Kulturális Egyesület, a KOHO Egyesület valamint az Ördögkatlan Egyesület már megkezdte a munkát.

Októberben újból ülést tartottak a mentorok, ahol újabb 6 jelentkező került be a Barangoló alprogramba, s kezdheti el megvalósítani az általa megálmodott produkciót. Igazán sokszínű, témájában és műfajában is változatos előadástervek kaptak bizalmat.

 

 

 

 

A Martonvásári Önkormányzat színeiben Szilvási Dániel rendező Tóth Ede népszínművének Örkény István általi átdolgozását, A falu rossza című előadás létrehozását fogja irányítani. A mai napig húsbavágó aktualitással bíró mű színpadra állításával a rendező fő célja a középiskolás korosztály bevonása. „Szerintem ez a történet egyfajta összekötő lehet a fiatalság és a színház között, ráadásul nem felejtkezik meg arról, hogy nem vagyunk egyedül a nehéz helyzetekben éljünk akár Magyarországon, akár a Kárpát-medencében egyaránt.”

A konyári Művelődési és Ifjúsági Ház, Könyvtár Kurucz Albert Falumúzeum Örkény István Tóték című előadás megvalósításával jelentkezett és nyert felvételt az alprogramba. Létmányi Attila rendező a remény fogalmán keresztül, abból kiinduló értelmezés az előadásterv fő koncepciója. „Ami engem érdekel a Tóték kapcsán, az a remény és a reménytelenség között húzódó határ, és az, hogy az ember mikor válik képessé az elengedés gesztusára.”

A békéscsabai Meseházi Alapítvány Schéner Mihály munkássága ihlette előadás létrehozására kapott lehetőséget. Misi munkacímmel Zalán Tibor író és Bereczki Csilla rendező együttműködésében készül az előadás.

Az Oberon Társulat, akit Bündeltanz/Batyutánc munkacímű előadástervével választottak be a bírálók, a pécsi Janus Egyetemi Színház stúdiószínházaként jött létre 2000 őszén, Szabó Attila vezetésével. A stúdiót azzal a céllal hozták létre, hogy bővítve az Egyetemi Színház kínálta kereteket, megteremtsék a feltételeit egy sokszínű, alternatívákat kereső színházi együttlétnek.

Tervezett előadásuk az 1945 utáni magyarországi németek kitelepítésének témájával foglalkozik. Ezt a történelmi eseményt próbálják meg úgy színházi előadás formájába önteni, hogy egyszerre legyen adatközlő, a sváb kulturális értékek felmutatója, de egyetemes módon szóljon olyan általános dolgokról, mint család, haza, nemzeti/nemzetiségi hovatartozás.

Az 1954-ben alakult Bihari János Táncegyüttes a kezdetektől a magyar néptánckincs színpadi megjelenítésének útjait keresi. A Príma Primissima díjas táncegyüttes felnőtt együttesét 2017 szeptemberétől az Állami Népi Együttes két szólistája, fiatal alkotója Lévay Andrea és Ágfalvi György vezeti. Az alkotók a Barangoló alprogramba egy egyrészes előadást álmodtak meg, Határtalan címmel.

Érzékeltetni szeretnénk, hogy bár országunk határai meghatározottak, de ez nem szab határt a magyarságnak, fantasztikus kultúránknak, aminek jó része a Trianon előtti Magyarország területén létezik, él még napjainkban is, s ezt a kincset feladatunk ápolni, gondozni, fejleszteni, színpadra vinni, s ez a feladat felemelő, szép, nagy munka, és az előadás címéhez híven – határtalan!”

A hatodik beválasztott előadásterv az Apolló Kulturális Egyesület alkotóinak közreműködésével jön létre. Egy korábbi közös alkotás közben fogalmazódott meg bennük, hogy Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjéből érvényes színházi előadás készíthető a bábművészet stilizációja és absztrakcióra épülő formanyelvével, a bábos jelrendszer gazdagságával. Az előadástervüket a szakmai bizottság támogatta, mely így a Barangoló alprogram keretében valósulhat meg.

A készülő produkciók premierjére minden esetben jövő évben kerül sor.