„Mi a tűzhely a rideg háznak, / Mi a fészek kis madárnak, / Mi a harmat szomjú gyepre, / Mi a balzsam égő sebre; / Mi a lámpa sötét éjben, / Mi az árnyék forró délben,… / S mire nincs szó, nincsen képzet / Az vagy nekem, oh költészet!”
Ismerjük a fekete mappás irodalmi megemlékezéseket. De még mennyire! Talán még az ifjú Rák Zoltánnak is egy fekete mappával kezdődött a pályafutása szülővárosában, Nagyszalontán, vagyis ugyanabban a városban, ahol uszkve 200 esztendővel ezelőtt napvilágot látott a máig ünnepelt költő: Arany János.
Bár csak mindenki emlékezetében ott él egy-egy Arany-idézet és ismeri a költő életútjának főbb állomásait, az életmű gazdagságának köszönhetően olyan árnyalt portré is rajzolható, amely újdonság erejével hathat. Erre a lehetőségre alapozta rendezői koncepcióját Rák Zoltán. Hogyan telhettek Arany János siheder évei? Mit tudott a szerelemről? Mit jelentett számára a kor „rocksztárjával”, Petőfi Sándorral ápolt barátsága? Miként élte meg a forradalom és szabadságharc éveit, a házasságot, a családi tragédiákat, az öregedést? – Csupa olyan kérdés, amelyre a válaszokat talán nem a nagy sikert hozó Toldi-trilógia sorai között érdemes keresni. Ezért az előadás rendezője olyan metszeteket (vers-és levélrészleteket, párbeszédeket) válogatott össze, amelyeket döntően csak az irodalmárok és Arany-rajongók ismernek. De talán még ők is meg fognak lepődni. Rák Zoltán Arany Jánosa nem csupán a magyar nyelv utolérhetetlen szókincstárnoka, de a kor kiváló „humoristája” is.
Fotók forrása: Rák Zoltán
Szereplők:
RÁK ZOLTÁN
PREGITZER FRUZSINA (Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész)
DÉZSI DARINKA
GULÁCSI TAMÁS
Közreműködők:
Zenéjét szerezte: OLAJOS GÁBOR és KARAP ZOLTÁN
Irodalmi munkatárs: KARÁDI ZSOLT
Rendezőasszisztens: TANYIK ZSÓFIA
Fény- és háttértechnika: BALOGH ZOLTÁN
Rendezte és a szövegeket színpadra alkalmazta: RÁK ZOLTÁN