Mi történne, ha Csehov Három nővérének történetét Budapestre helyeznénk át?
Valószínű egy olyan életérzést látnánk kiteljesedni a színpadon, mint amilyen Heltai tündérlaki lányainak lelkében kavarog. Heltai Jenő története magában foglalja a 20. század eleji Európát, miközben budapesti magyarrá varázsolja azt. A Tündérlaki lányok kellemesen pesti, derűsen polgári, ám drámaian mai történetét, pontosan 110 éve, azaz 1914 óta játsszák a magyar színházak, hiszen a négy lány élete olyan örökérvényű témákat jelenít meg, mint a családi iránti hűség, a szerelem, a pénzügyi válság vagy akár a társadalmi beilleszkedés kérdése.
Boriska, a legidősebb nővér jószándékúan segíti édesanyját és három lánytestvérét apjuk halála után, amit szerettei nemhogy kegyesen elfogadnak, de el is várnak tőle. Miért is ne várnák el? Boriska egy gazdag báró kitartottja, tehát könnyű élete van, tehát legyen önfeláldozó. Boriska áldoz is a család oltárán kitartóan és hűségesen mindaddig, amíg be nem lép életébe a nagybetűs Szerelem. Ennek az életútnak kérdéseit járja körül a Déryné színpadán hamarosan megtekinthető előadás.
Szereposztás:
Özvegy Bergné – LOSONCZI KATA
Boriska – TARPAI VIKTÓRIA (Jászai Mari-díjas)
Olga – LADÁCS FANNI e.h.
Manci – KERTÉSZ NÓRA e.h.
Sári – ÁBRAHÁM KÍRA e.h.
Malvin néni – KOLTI HELGA
A báró – IVASKOVICS VIKTOR (Jászai Mari-díjas)
Pázmán Sándor – SÜTŐ ANDRÁS
Petrenczey Gáspár – JANKA BARNABÁS
Pista – HOSTYINSZKI MÁTÉ e.h.
Dramaturg: BERECZKI ÁGOTA
Díszlet: CSIKI CSABA
Jelmez: CS. KISS ZSUZSÁNNA
A jelmeztervező asszisztense: MOHÁCSI NÓRA
Produkciós asszisztens: MÁTÉ MARTINA
Rendező: BAKOS-KISS GÁBOR