A Kölcsönkért kastély című klasszikus zenés vígjátékot állította színpadra a Déryné Társulat Funtek Frigyes rendezésében. Az előadás a szerelem, a társadalmi elvárások és a látszat világán keresztül mesél örök emberi helyzetekről, ahol a vágyak és a számítások végül rendre összeütköznek. A bemutató kapcsán a rendezővel beszélgettünk.
Milyen vizuális világot álmodtál meg A kölcsönkért kastély színpadra állításához? A díszlet és a jelmezvilág hogyan támogatta a történet hangulatát?
A látványvilág alapját egy kettős tér adja: egy szálloda télikertje és egy elképzelt kastély jelenik meg a színpadon. A színpadot festményszerű, gazdagon rétegzett vizuális elemek töltik meg, amelyek egyszerre teremtenek hangulatot és praktikus működést egy utazótársulat számára is.
A díszlet egyik fontos szempontja az volt, hogy különböző méretű játszóhelyeken is könnyen adaptálható legyen, így a történet mindenhol ugyanazzal a vizuális erővel tud megszólalni.
A rendezői koncepcióban milyen szerepet kap a zene és a tánc?
A zene és a tánc nem külön betétként jelenik meg, hanem szervesen beépül a történetbe. Nem az a cél, hogy látványos megszakításként működjön, hanem hogy a jelenetekből természetesen következzen.
Az élő zene különösen nagy értéket ad az előadásnak, ahol megszólalhat, ott jelentősen emeli az összhatást, még ha az utazó előadásstruktúra miatt nem is mindenhol valósítható meg.
Mitől tud ma is érvényesen megszólalni ez a történet?
A történet ereje abban rejlik, hogy emberi működéseket mutat meg, amelyek nem változtak az idők során. A látszat, a társadalmi megfelelés és az, hogy ki mit mutat magáról kifelé, ma is ugyanúgy jelen van, mint a darab születésekor.
A felszín és a valóság közötti ellentét ma is ismerős helyzeteket teremt, ezért a történet kortól függetlenül működik.
Mire kellett a legjobban figyelni a humor és a játékstílus kialakításánál?
A humor akkor működik jól, ha nem válik túlzóvá vagy harsánnyá. A hangsúly a finom, helyzetekből fakadó humoron van, amely az emberi reakciókból építkezik.
A klasszikus vígjáték ereje abban is rejlik, hogy nem igényel ráerőltetett modernizálást: a pontos helyzetek önmagukban hordozzák a komikumot.
Milyen volt a közös munka a Déryné Társulattal?
Az első időszak a kölcsönös ismerkedésről szólt: ki hogyan dolgozik, mit lehet kérni, mire lehet építeni. Ez a folyamat fokozatosan alakult át közös munkává.
A végeredmény egy összeszokott társulat lett, ahol tizenegy alkotó közös színpadi nyelvet talált, és egységes előadás jött létre.
Mit remélsz, milyen élménnyel távozik majd a közönség?
A cél egy olyan este, amely után a nézők úgy érzik, érdemes volt eljönni. Egy könnyed, mégis tartalmas színházi élmény, amely egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat.
A történet ereje abban is rejlik, hogy többedszerre látva is képes ugyanazt a frissességet és nevetést kiváltani, amit a premier közönsége átél.
Izgulsz még a bemutatók előtt?
A bemutató előtti izgalom nem múlik el az idővel sem. Inkább erősödik azzal, hogy egyre nagyobb a tét, ettől válik élővé minden előadás.