Milyen hatással vannak a színházi és drámapedagógiai foglalkozások a fiatalokra? A Budapesti Műszaki SZC Than Károly Technikum és Szakképző Iskolában október 21-én második alkalommal valósult meg a Déryné Program KultUP – „Belenősz a kultúrába” című középiskolai témanapja, amelyen közel 500 diák vett részt. A színészek által vezetett interaktív foglalkozások nemcsak új művészeti élményeket kínáltak, hanem a közösségi kapcsolatokra, az önismeretre és a fiatalok gondolkodására is hatással voltak. Garainé Bóday Beatrix operatív igazgatóhelyettes visszajelzéseiből kiderül, milyen felismeréseket hozott a diákok számára a program, és miért jelenthet többet egy iskolai színházi délelőttnél.
„Intézményünk tanulói – részben a rendészeti és honvéd kadétképzés sajátosságaiból adódóan – alapvetően talpraesett, kreatív, határozott véleményalkotásra és kritikai gondolkodásra képes fiatalok. Rendszeresen vesznek részt külső helyszíneken szervezett szakmai programokon és interaktív foglalkozásokon, ezért a hagyományos tanórai keretektől eltérő helyzetekhez általában gyorsan alkalmazkodnak. Együttműködők, ugyanakkor kérdeznek, véleményt formálnak, és nem feltétlenül fogadnak el mindent fenntartások nélkül. A visszajelzések szerint a KultUP foglalkozásain is hamar feloldódtak, kíváncsian és nyitottan kapcsolódtak be a közös munkába. A témák sokszínűsége eltérő reakciókat váltott ki. Volt olyan tanuló, aki elmondása szerint itt beszélgetett először érdemben egy régóta vele egy osztályba járó társával. Mások olyan személyes történeteket és gondolatokat ismertek meg osztálytársaikról, amelyek létezését korábban nem is sejtették. Egy-egy eljátszott élethelyzet vagy emberi reakció olyan felismerést indított el bennük, amely még napokkal később is foglalkoztatta őket.
Az egyik legtalálóbb diákvélemény szerint: „Tükröt tartott nekünk, fiataloknak!” Ez számomra rendkívül sokatmondó. A drámapedagógia ugyanis nem kizárólag a színházi kultúra közvetítéséről szól: lehetőséget teremt az önismeret, az empátia, a társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlesztésére is. A fiatalok saját magukra, társaikra és a környezetükre is más szemszögből tekinthetnek. Egészen meglepő felismerésekkel is találkoztunk. Több tanulónknak ez volt az első közvetlen találkozása élő színésszel, illetve színházi előadással. Akadt, aki most szembesült azzal, hogy a színészek valóban megtanulják a szövegüket, és nem minden mondatot egy súgó segítségével mondanak el. Ez néhányuk számára korábban határozott meggyőződés volt. Ezek a mosolyt fakasztó megjegyzések valójában azt mutatják, mennyire eltérő kulturális tapasztalatokkal érkeznek a fiatalok. A mozgásos, táncos foglalkozások is különösen kedvező fogadtatásban részesültek. Egy diákunk lelkesen fogalmazott: „A táncra hívás volt a legjobb! Nem is értem, miért nincs ebből több?” Ez jól mutatja, mennyire fontos számukra az aktív részvétel, a közös cselekvés és a felszabadult önkifejezés.
A foglalkozások a kommunikációt, az együttműködést, a kezdeményezőkészséget, a helyzetfelismerést, a véleményalkotást és a nyilvános szereplést is fejlesztették. Különösen értékes, hogy nem feltétlenül azok a tanulók kerültek előtérbe, akik a hagyományos tanórákon is hangadók. A visszahúzódóbb diákok is lehetőséget kaptak arra, hogy megszólaljanak, szerepet vállaljanak és kipróbálják magukat társaik előtt. Ezeket a képességeket gyakorolni kell; a drámapedagógia éppen azért kiváló eszköz, mert ezt nem hagyományos számonkérési helyzetben teszi lehetővé.
Összességében a KultUP számunkra jóval több egy iskolai színházi délelőttnél: kulturális hozzáférést, közösségépítést, pályaorientációs mintát és pedagógiai továbbgondolásra alkalmas élményt biztosít. Intézményünk nevében köszönettel tartozunk a Déryné Programnak és valamennyi közreműködőnek, hogy ilyen nagyszabású, szakmailag igényes, komplex művészeti programhoz térítésmentesen juthattunk hozzá. Hiszen az igazán sikeres kulturális program nemcsak arra ad választ, hogy mit éltek át a diákok aznap, hanem arra is lehetőséget teremt, hogy mit kezdenek ezzel az élménnyel másnap, egy hét múlva vagy akár később.”
A program továbbfejlesztésével kapcsolatban fontosnak tartanám, hogy egy ilyen nagyszabású kulturális esemény ne csupán egyetlen intenzív délelőttöt jelentsen az iskola életében. Szemléletesen fogalmazva: ne forgószélként érkezzen, amely néhány óra alatt mindent megmozgat, majd ugyanazzal a lendülettel távozik. Hagyjon maga után olyan kapcsolódási pontokat, amelyek révén a diákok napokkal vagy hetekkel később is visszatérhetnek az átélt élményekhez.
Hasznosak lennének a rendezvényhez kapcsolódó digitális vagy nyomtatott tájékoztatók, szórólapok, programajánlók, elérhetőségek. A tanulók utánanézhetnének a közreműködő társulatok munkájának, tájékozódhatnának további színházi lehetőségekről, a pedagógusok pedig feldolgozó beszélgetéseket szervezhetnének. A KultUP így nem egyszeri eseményként, hanem tudatosan épített kulturális nevelési folyamat kiindulópontjaként jelenhetne meg.
A KultUP számunkra jóval több egy iskolai színházi délelőttnél: kulturális hozzáférést, közösségépítést, pályaorientációs mintát és pedagógiai továbbgondolásra alkalmas élményt biztosít. Intézményünk nevében köszönettel tartozunk a Déryné Programnak és valamennyi közreműködőnek, hogy ilyen nagyszabású, szakmailag igényes, komplex művészeti programhoz térítésmentesen juthattunk hozzá.
Hiszen az igazán sikeres kulturális program nemcsak arra ad választ, hogy mit éltek át a diákok aznap, hanem arra is lehetőséget teremt, hogy mit kezdenek ezzel az élménnyel másnap, egy hét múlva vagy akár később.”