Operett helyett Shakespeare, béke helyett botrány Gyulaházán

A Déryné Társulat december 11-én mutatja be Gádor Béla – Tasnádi István Othello Gyulaházán című szatirikus vígjátékát a Jászai Mari-díjas Mészáros Tibor rendezésében. Az előadás koreográfusa szintén Mészáros Tibor, dramaturgja Sényi Fanni, a látványért, díszlet- és jelmeztervekért Ondraschek Péter felel. Mi történik, ha egy vidéki színházban Shakespeare veszi át az operett helyét? Intrikák, féltékenység, rivalizálás és egy premier, amely körül egyre nagyobb botrány bontakozik ki.

Egy fiatal rendező úgy dönt, hadat üzen az operettnek, és Shakespeare-rel akarja megváltani a vidéki színházat. A merész elképzelés azonban hamar felkavarja az állóvizet: a háttérbe szorított primadonna, a főszerephez jutó kezdő színésznő és a féltékennyé tett férj körül egyre bonyolultabb helyzetek alakulnak ki. Ahogy közeledik a bemutató, úgy fokozódik a feszültség is, és egyre több váratlan fordulat nehezíti a társulat dolgát – Gyulaházán hamarosan már senki sem tudja, hol ér véget a színház, és hol kezdődik a valóság.

Az Othello Gyulaházán a színházi élet hiúságait és művészi ambícióit állítja pellengérre. Shakespeare tragédiájának és az operett világának különös találkozása abszurd helyzeteket teremt, amelyeket az operettdalok tesznek még színesebbé. A szereplők egyszerre próbálják megvalósítani saját elképzeléseiket, érvényesülni és eligazodni a személyes konfliktusok között – több-kevesebb sikerrel.

Mészáros Tibor rendezői elképzelése szerint az előadás egyik fontos sajátossága a folyamatos változás és a tér sokféle kihasználása lesz. A különböző terek, helyzetek és koreográfiák egymásba olvadva teremtenek változatos színpadi világot, amelynek kialakítása közös alkotói munka eredménye. A cél, hogy a sokféle színpadi helyzet és a dinamika mellett az előadás a nézők számára végig követhető és átlátható maradjon.

A látványvilág kialakításakor Ondraschek Péternek több helyszínváltást kellett megoldania. A díszlet ezért guruló elemekből épül fel, amelyeket a színészek maguk is könnyedén mozgathatnak és átrendezhetnek, így a színpad gyorsan és folyamatosan alakulhat át a történet helyszíneinek megfelelően. A jelmezek három különböző világot idéznek meg: a nyolcvanas éveket, a Csárdáskirálynő színes, díszes, abroncsos ruháinak hangulatát, valamint a fiatal rendező posztmodern színpadi vízióját. A különböző korszakok és stílusok találkozása tovább erősíti az előadás játékos, sokszínű karakterét.

Gyulaháza közönsége egyre kíváncsibban várja az eseményeket, a színházi botrány pedig legalább akkora látványosságnak ígérkezik, mint maga az előadás.

A Déryné Társulat új bemutatója egyszerre szól a színház iránti szenvedélyről és annak minden emberi gyarlóságáról.

Szereplők:

Barnaki László, drámai hős – KASZÁS MIHÁLY

Pálmai Viola, drámai szende – ÁBRAHÁM KÍRAe.h.

Vermes, színházigazgató – IVASKOVICS VIKTORJászai Mari-díjas

Debrődy, főrendező – SÜTŐ ANDRÁS

Tornyos Franci, táncos komikus – DÁNYI KRISZTIÁN

Szusits Márta, intrika – TARPAI VIKTÓRIAJászai Mari-díjas

Katona doktor, ideggyógyász, a férje – TURI BÁLINTm.v.

Pötyike, súgó – KOLTI HELGAm.v.

Mókuci, bennfentes – JANKA BARNABÁS

Sass Olga, szubrett – KERTÉSZ NÓRA

Tokodi Csongor, ifjú titán – VAJDA ZOLTÁN RICHÁRD

Margó, a gazdasági osztály vezetője – GOSZTOLA ADÉLm.v.

Szarka Béla, a minisztériumból – HOSTYINSZKI MÁTÉe.h.

Bablyák, tűzoltó – HAVASI PÉTER

Súgó: KÓNYA GABRIELLA

Produkciós asszisztensek: MÁTÉ MARTINA és HORVÁTH LUCA SÁRA

Bemutató: 2026. december 11., Déryné Program Színházterme.