A Színházi Világnapon, március 27-én mutatkozik be a közönségnek a Déryné Társulat Balkáni gerle című előadása a friss Jászai Mari-díjas Berettyán Nándor rendezésében. A budapesti bemutatót követően a társulat a Vándorszínház alprogram keretén belül fogja utaztatni a produkciót, márciusban Derecskére és Létavértesre, majd áprilisban Siklósra és Alsópáhokra is ellátogatnak vele.
Lakodalmi mulatságtól zeng a kis erdélyi falu, boldog a szerelmes pár, büszke az örömanya… vagy mégsem? Legalábbis a menyasszony húga, a kamaszlány Zsófika nagyon nem így látja. Egyre több furcsaság és titok derül ki az ifjú párról, és a hangos ünnepség, hagyományaival együtt, kezd egyre kínosabbá válni. Egy ponton túl aztán kipukkad a látszatbuborék, és felszínre kerül a valóság.
Igaz szerelemről, generációk közt feszülő családi titkokról és régimódi falusi hagyományokról szól Sütő András darabja. De legfőképpen arról, hogy mennyire nem érdemes mások elvárásai szerint élni az életünket. A családtörténet szépen ábrázolja, hogy mennyi áldozatot tud hozni a szülő a gyerekéért, hogy mennyire képes háttérbe szorítani magát, és a saját értékrendszerét.
„Van egy általános üzenete Sütő András drámájának, amely a szerelemről szól, arról a történetről, azoknak a bonyodalmaknak a sorozatáról, aminek a vége az, hogy ez a két szerelmes, és a rengeteg áldozat, amit a család meghoz, célba ér, beteljesüléssel zárul. Örök témája a művészetnek, meg egyáltalán az embernek, hogy minden korban próbálunk szerelmesek lenni, szerelmesek vagyunk és próbáljuk azt beteljesíteni, és különböző akadályokat kell legyőznünk ehhez.” – világított rá Berettyán Nándor rendező.
Vizualitásban, a díszletben és a jelmezekben is maga a szocializmus köszön vissza, amely egy nagyon kézzelfogható és nagyon érzékeny korszak volt, de a fiatalabbak számára már kevésbé ismert.
„A történet a 80-s évek vége felé játszódik Romániában, a Partium környékén, a szüleink korában, remélem, hogy az előadás által az én korosztályom is a saját szüleit meg tudja érteni azáltal, hogy megismeri azt a világot, amiben felnőttek és amiben szocializálódtak.” – tette hozzá Berettyán Nándor.
Az előadás záró gondolata: mindannyian balkáni gerlék vagyunk, kicsit szomorúan búgunk, de mindig megtaláljuk a boldogságot és mindig fészket tudunk építeni.
SZEREPOSZTÁS:
SCHULLER MEDÁRD: Ivaskovics Viktor
ELLA: Losonczi Kata
AMARILLA: Vas Judit Gigi
ZSÓFIKA: Gulyás Gabriella
SCHULLER MÓZES: Széplaky Géza
MARGIT: Tarpai Viktória (Jászai Mari-díjas)
BENDEGÚZ (LAJOSHÁZI): Janka Barnabás
CIPRIÁN: Havasi Péter
DEMETER: Turi Bálint
POLGÁRMESTER: Dányi Krisztián
KÉMELHÁRÍTÓ TISZT: Horváth Márk
RUPI PRÍMÁS: Habodász István
ZENÉS CIGÁNY BANDA: Szemerédi Bernadett, Turi Bálint, Dányi Krisztián, Kárpáti Barnabás, Horváth Márk
ZENEI MUNKATÁRS: Szemerédi Bernadett
MOZGÁS: Kárpáti Barnabás
RENDEZŐ: BERETTYÁN NÁNDOR (Jászai Mari-díjas)
